23:36 Pff. Elegem lett egy időre mindenből. Főleg abból hogy nem képesek mások elismerni hogy igenis teszek azért hogy szeressenek. Ezek után úgy vélem jogosan mondhatom hogy "szarok rátok". Folyton fáj és mindig szar érzés ennek ellenére megpróbáltam jobban érezni magam. Nem tudom azt mondani hogy hű de jó nélküle mégis be kell lássam én egyszerűen túl kedves vagyok mindenkinek. Folyton kihasználnak és bár egyesek azt mondják nem mégis örömüket lelik benne. Igazából elegem lett belőle, tök rendes akartam lenni mindenkivel de láátom felesleges. Benihime szabad elvű és neki 1 hónapig kell valaki utána csá és még sokszor elvárja hogy mi az hogy nem beszélek vele? Nem azért, de nem gondoltál még bele hogy van akinek ez fáj? Tündérke? Hát ez igazából csak arról szól hogy én megpróbálok mindent, én hülyét csinálok magamból és miért? Na ez fasza kérdés, mert válasz nincs. Aztán hallgatom az így szeretlek úgy szeretleket olyanoktól akik nem is ismernek és baromira elegem van hogy nem lehet egy normális életem. Mert ugye mindenki önző és csak az van hogy neki minden, akkor kapjátok be és ez csak az enyém. Mert ugye fikázni könnyű és bármikor amikor elérek valamit csak leszoltok. Hát köszi de nem vagyok rá kíváncsi. A barátaim agyi szinten messze nem haladnak meg engem, a nagy részük bunkó bár van jó oldaluk is mert akkor nem lennének a barátaim, mégis nekik összejön az amire vágytak. Van aki szereti őket, van munkájuk és senki se cseszteti őket. Ennek ellenére mégis a legtöbb dologban én segítettem nekik. Ma csörgött a telefonom 2x is egyértelmű kihív, aminek 2 oka van ebből egyiket se ecsetelem. Ha az érdekel hogy vagyok ami igazából rutin kérdés akkor felesleges válaszolnom mert te is tudod. Szarul, mert nem vagy itt. Ja igen tudom ilyenkor a hát baszzd meg és a pfff erőteljesen dől ki a sinapsisain erre csak az a válaszom, minek ha már elkurtátok? Észre vettem hogy csak akkor hiányzom mindenkinek ha kell valami vagy esetleg a másik kedvencem mikor valakinek szüksége van egy lelki szemetesre. Hát persze ilyenkor én vagyok a bunkó, és amikor fűvel fával össze jöttök és a végén nekem sírjátok el? Akkor ki a bunkó? Mindennap csendben végig ülöm a magam pár óráját azért hogy nektek minden jó legyen és igazából minek? Azért hogy minden mehessen tovább úgy ahogy ti gondoljátok? Meg a nagy faszt, elég volt ebből az állandó kihasználásból. Amúgy a válaszom nem, nem megyek koncertre mert hála az égnek megint csak a sötéteket viszik el melózni. Meddig kell ezt csinálnom hogy végre rám is figyeljetek? Ez az elmúlt jó pár sor nem önsajnálat szóval egyikőtök se higgye azt, sose sajnáltatnám magam olyanok miatt akik úgy vélekednek rólam mint egy szivacsról ami jó ha fürdeni kell amúgy meg száradjon el magában a polcon. Annyira dühös vagyok hogy legszívesebben mindegyikőtöket elküldenem az isten hót eres faszába, de inkább nyugodt maradok és lenyelem, mert ez volt az utolsó. Mind a kettőtöknek szól ez a kérdés Mit szeretnél tőlem? Nem nehéz, válaszolj. A válaszodtól függően alakul majd az hogy mi lesz a jövőben.

"Tudod mi különbözteti meg a hőst az ártatlantól? Az ártatlan halála csak a hőst rendíti meg!!"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.