9:40 Egy érdekes kérdés foglalkoztat, miért én húzom a rövidebbet ha kedves vagyok? Ez elmúlt napokban elfeljteni akartam pár olyan hibát a múltamból ami után már késő keseregni, ezek után átgondoltam pár dolgot. Az egyik hogy vannak emberek akikhez tök mind1 mennyire vagyok megértő soha az életben nem akarnak velem lenni. Csak hogy tárgyilagos és gyors legyek. Benihime egy részt azért szakított velem mert túl jó vagyok, Tündékre meg vagy gyűlől mint az állat vagy pedig én vagyok olyan béna hogy mindig kikapom amikor morcos. Egyszer végre dönthetne valaki úgy hogy ne én legyek alul. Tökre örülök hogy mindenki kezd helyre jönni, de nem érdemeltem meg ezeket a pofonokat. Este még beszélgetek vele megkérdezem mi is van ezzel az egésszel, nem aza a baj hogy nem értem meg az érveit és az érzéseit, inkább az hogy ő papol nekem tovább lépésről mikor érzem hogy ő még mindig valahol máshol jár. Jó lenne tisztázni hogy feleslegesen fáradozok vagy tényleg van értelme ennek?

19:33 Hát eddig nem volt semmi szóval nem tudok rá mit mondani. A másik kedvencem a szándékosan nem, de mégis mert nem bírja megállni. Szerintem vígan örülhet mindenki hogy nicnsen Hollowizációm mert most zóznám le a világot. Büszke lehetnék magamra hogy ma megjavítottam 3 számítógépet és még segítettem pár embernek is, ennek ellenére nő bennem a szánalom azok iránt akik nem értékelnek. Ezen kívűl valaki olyan mondja nekem hogy csalódott bennem aki ismer pár napja és csak mert egy barátom fontosabb mint ő máris lenéznek. Ne hasonlítsatok hozzájuk, jobb vagyok milliószor. Nem tudok repülőt vezetni, szar vagyok matekból, nem vagyok szívdöglesztő kinézető mégis ezeknek dacára hozzám fordultok. Egyetlen kérdésem van, miért?

22:17 Hát ez van, valahogy éreztem hogy igazam lesz. Ami nagyon tetszett hogy most is másoknak van rám szüksége és ott vagyok, de ha nekem van rájuk szükségem? Aizennek igaza volt hogy a tiszteletnél semmi sem áll meszebb a valódi megértéstől. Ha nem tisztelnék másokat bunkó lennék, de szerintem inkább leszek bunkó mint hülye akit kihasználnak. Végeztem.

"Nézz fel az égre és mond el mit látsz? Csillagokat és a holdat. Én a remény sugarait elhalványulni a sötétségben."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.