2011. június 2. Csütörtök
2011.06.02. 17:09
16:46 Megértem amit látok és eddig is értettem. Sok ember azt hiszi az izgalom attól van hogy újat kap, nem pedig a meglévő értékelése. Ha folyton izgalmat keresünk az az jelenti hogy nem vagyunk elégedettek a világgal ami körül vesz vagy hogy elégedetlenek vagyunk önmagunkkal. Én megtanultam hogy örüljek az élet apró dolgainak, de akik nem élik meg milyen nagyon mélyről indulni azok sose fognak teljesen boldogok lenni. Szerintem ha valaki elakarja érni hogy tudjon örülni ahhoz áldoznia kell. Én feláldoztam most egy rakat hülyeséget ami szerintem is az és remélem ezzel nekem is jobb lesz.Minden érzés az emberben úgy kötődik hozzá mint a levegő és bármennyire szeretnénk nem tudjuk visszatartani. Egyesek abba menekülnek hogy másokat kritizálnak, mások inkább segítenek pórul járt társuknak. Mindegy melyiket választod a vége ugyan az, ha nem figyelsz megbántanak. Az én hibám hogy mániákusan ragaszkodtam, mert végül is semmi sem tart örökké. Ha elengedek valamit kapok valami mást ami új. Szerintem az egyetlen dolog ami minden embert éltet az a vágy, a vágy a boldogságra, a vágy a szeretetre, a vágy a győzelemre. Egyesek az oda vezető küzdelmet akarják kikerülni, mások nem akarnak kockázatot vállalni és vannak akik inkább berohannak hátha elvesznek és nem akarják tudomásul venni hogy vannak rossz dolgok. Nem kell panaszkodni, én büszke vagyok. Elindultam lentről és törtem felfelé, rengeteg kudarc közepette az egyetlen ami éltetett hogy tudom megéri a küzdelem. Mint minden ember én is hibázok és remélem hogy kapok új esélyt, de vajon megkapom?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.