Tudod mikor az ember azt hiszi a világ ellene van és minden csak sötét és áporodott akkor észre veszi hogy nincs egyedül mert mindig van kiút a sötétségből és a fény mindig ott van. Tudom hogy nagyon hülyén hangzik, de mikor valaki eléri azt a pontot amit mások nem és az egész személyiséged úgy változik hogy észre sem veszed akkor tudod meg hogy mit is ér valójában a másik. Vannak akik nem értik mit írok le ide, de a lényeg hogy nem vagy egyedül. Fenébe világ hülye törvényeivel és a rendel amit kialakított, magunk uraljuk az életünket és én szeretném ezt megosztani mással. Ha nem is vagyok egy önbizalommal teli egyéniség akkoris tudom mikor van a pillanat hogy megküzdjek a saját démonommal. A perc közeleg és érzem van olyan hogy igaz szerelem, bár most nem fogok nyáltengert ide csöpögtetni. A napom jobbára ugyan úgy folyik tovább az egyettlen ami zavar hogy baromi unalmas. Az élet lehet egyszerre jó és rossz is lenni, mert én ezt érzem most. Boldog vagyok mert van valaki aki mellett jól érzem magam, de ettől függetlenűl szét tép a fájdalom hogy tudom ő neki több kell. Nem fogok papolni arról hogy miként lehet jobb és hogy sápitozzak ezek miatt, egyszerűen azoknak írom le akik tudják mit érzek ilyenkor és hogy van kiút :)

"Csak az együgyű ember látja fekete fehéren a világot"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.