18:00 Hajjaj ez egy elég szarul kezdődő nap volt mert fizetésnapon már nincs bent a főnök. Végülis kaptam valamennyi "fizut", de nem érdekel szóval egyszerűen most semmi nem dob fel. Kicsit baromira egyedül érzem magam, mintha eltünt volna mindenki. Beszélgetek Benihimével, de rajta is érzem hogy nem éppen ott van ahol eddig és van valami visszatartó erő benne is. Timy azóta se szólt hát ez van. Sok kedvem nincs most írni semmiről, hiányzik az ölelés az érzés hogy valakinek kellek. Hát ebben az volt az illuzió hogy valaha kellettem valakinek is? Vannak az életben momentumok amikor igenis jó hogy ott voltam és kellettem oda, de igazából senki se fog többnek látni. Azt hogy ez miért így van nem tudom, lehet mert kevés vagyok, pedig én próbálom és dolgozok rajta. Tegnap valahogy annyira szarul esett minden és mindig valahogy megtalálom azt a szart amibe tudom nem kellene bele lépni mégis nyakig gázolok benne. Kicsit az is szar mikor éreztetni akarják velem hogy nem vagyok több mint amennyit kinéznek belőlem és ha ebből fel akarok állni akkor tennem kell érte és meg is tettem az első lépést. Ebből mi lesz? Az jó kérdés, de biztos hogy nem hagyom magam. Az ember a legkisebb álmokkal lesz a legnagyobb hatalmú. Azt hiszem az enyém pont elég hogy tudjam egyenesen haladni sosem rossz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.