19:22 Azt hiszem ennyi. Eddig áltattam magam hogy hú talán kellek valakinek, de most bebizonyosodott a tény én egy senki vagyok mindenki számára. Benihime tanul ezért nem hibáztatom, Tündérke meg őszinte volt ezért őt sem szóval azt hiszem végeztem, több dolgom nem maradt. Folyton ugyan az van, senki sem ér rá, soha nem képesek dönteni és mikor más mindent meg tenne azért hogy haladjon az élete inkáb csak kisérleteznek rajta. Egyik esetben holmi szezonális lelki szemetes vagyok másik esetben egy kedves barom aki nem lehet kedves mert azt utálják. Nem kérek tőletek semmit, nem igénylem hogy beszéljetek velem és arra sem kérlek titeket hogy gondoljátok át, mivel ugyan az a vége. Nincs rám szükségetek!! Remélem most össze jön a meló, mert nem akarok soha többet a gép előtt ülni és feleslegesen tölteni az időmet olyan dolgok miatt amit nem érhetek el. Megint érzem azt a melenkólikus étvágytalanságot és ürességet, mintha húzna magával egy súly ami azt akarja hogy feküdjek le és aludjak, soha többé nekeljek fel csak aludjak. Ezekből arra gondoltok hogy gyenge vagyok, pedig nem, mindent megtettem hogy erősnek látszodjak, olyan erősnek amilyen belül vagyok de valahogy megelégeltem hogy folyton csak kabala vagyok. Az hogy valaki szép vagy okos nem jelenti hogy mindent tud, engem sem isemert senki.

"Ez a megingathatatlan tekintet, eljön a nap mikor szenvedés torzítja el, már nincs messze!!" (Buja)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.