6:48 Huhh. Az elmúlt 2 napom nagyon zavaros volt. Sajnos nem tudtam írni, mert nem volt időm és nem is igazán akartam a gép előtt ülni. Csütörtököm nyugodtan lefolyt a napom és haza jöttem pihizni. Viszont történt olyan dolog amitől úgy gondoltam mégsem lehetek annyira felesleges. Hajnali 2 körül csörgött a telefonom, felveszem és egy nagyon szomorú hang bele szól "bocsi hogy felkeltettelek, kijössz?" Dóri volt az. Bele ugrottam gyorsan egy nadrágba és pólóba aztán kisétáltam hozzá. Szegény nagyon rossz bőrben volt (családi problémák, pasi, suli). Elsétáltunk a rendelőig majd kicsit leültünk mikor elkezdett sírni és én nem tudtam mást tenni, megöleltem és mondtam "Nem lesz semmi baj, idővel helyre jön minden". Ekkor kaptam egy olyan mondatot amitől kicsit én is gondolkodóba estem "Miért van az hogy ha más mondja leszarom, de ha te akkor elhiszem?". Lehet azért mert én mindig komolyan gondolom az ilyeneket. Haza kísértem és haza jöttem pihenni a meló előtt. Pénteken tovább voltam bent, mert leltároztunk és Zsolti felhív hogy amit vásárolt nálunk cucc az rossz. Mivel még én tettem neki szívességet nehezen viseltem hogy üvöltözik velem a telefonban és leraktam. Útközben gondolkodtam és zenét hallgattam, elmélyültem ahogy a hídon haladtunk át és néztem a vizet. A mai napom meg egyszerűen zűrös lesz. Most készülök bemegyek suliba utána kinézek borfesztre is. Hogy mit hoz a holnap? Azt tudom, de hogy túl élem? Az nem tudhatom. 2 napja kaptam egy nem túl jó hírt hogy oda a jövő hétvégi progim, de ez van. Megszoktam hogy lemondanak. Ha mást nem akkor egyedül ünnepelek, de legalább fogok. :)

"Próbáld a dolgok pozitív felét nézni!!" :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.