Szép napra virradtunk. Olyan nehezen tudtam éjszaka elaludni hogy reggel még nyitva volt a szemem. Mikor kikászálódtam az ágyból a bizonytalanság és a kételyek fogadtak. Nap közepére kicsit bepánikoltam mikor semmi munka és ráadásul az egyettlen munkám oylan volt hogy nem bírtam abba hagyni a röhögést. Minden féle adat nélkül adjak ki 4 vonalat egy irodaházba, na meg hülye vagyok mi? XD Úgy döntöttünk elmegyünk boltba én vettem magamnak egy teát ami még le is járt!! Kifele menet meg ráragasztottam a biztonsági őr hátára az árcimkét!! (De gonosz vagyok XD) Mikor végeztünk vártunk a melóra, de nem jött semmi így elindultunk haza. Olyan 1 és 2 között beestem az ajtón és mivel a karom még mindig baromira fáj elég kíszenvedés volt a kabátokat leszedni. Nem sokra rá hogy leültem a géphez rámírt Benihime hogy megkérdezze mizu velem, a nap csúcs pontja számomra hogy végre beszélgethetek vele, de ez csak az én egyéni problémám. Timy is rám írt és hogy ne legyen rövida sor Dóri is, na mondom csaj buli van? A hülyeségemmel és a hatalmas pofámmal kishíjján magamra haragítottam valakit akit kedvelek, miután tisztáztuk a dolgokat rájöttem mit kell tennem hogy ne legyek barom. (néha meg kell tanulnom befogni a pofám és gondolkodni mielőtt kinyitom) Voltak a napomban olyan momentumok amik felvidítottak, mint az is hogy tudom nem vagyok egy esélytelen ember. Elhatároztam végre magam hogy kicsit edzésben tartom magamat és elérem a célomat hogy ne legyek ekkora tohonya kocsonya. Nem akarok egy bizonyos emberre hasonlítani aki csak azért hogy bevágodjon valakinek elkezdett egy olyan sportot ami nem is neki való. Én viszont szeretek futni és ki is fogok járni esténként ha nem lesz túl hideg, bár erre rendkívűl jó módszer a ruha :) Ma kaptam egy lebaszással felérő lelki pofont Benihimétől így rájöttem nem szabad olyannak lennem mint amilyen most vagyok mert igazat megvalva, gáz vagyok és a vicceim se éppen épeszűek. (Mi van a tömegsír fölött? - Csapatszellem) Van még min változtatnom és jobb ha mihamarabb neki látok mert sürget az idő. Ez alatt nem azt értem hogy késő van, de ha bekarom bizonyítani hogy érdemes vagyok valaki szívére akkor azt addig kell megtennem amíg van rá esélyem. Kicsit mániákusnak tartott Benihime azért mert ennyire ragaszkodom hozzá, de valójában nem is azért ragaszkodom hozzá mert nem találhatnék mást, hanem azért mert ő az az 1 és nem akarok egy ostoba picsa mellett élni életem végéig, mikor van valaki aki tudja a választ azokra kérdésekre amiket felteszek neki. Nem is konkrétan az intelligenciára gondolok hanem inkább arra hogy a többiekhez képest van ami megfog benne. Már csak nekem kell egy hasonló dolgot találnom magamban. Pozitívan állok mindenhez mióta ismerem és igaz hogy ő maga a megtestesül pesszimizmus, de valamiért érzem hogy benne minden jó és mégis képes engem helyre pofozni. Örülök hogy ismerem és mindent megteszek hogy boldog legyen, nem fogom bizonygatni mert az igazi biztosítékot az mutatja meg hogy tisztelem és nem hordom le még akkor se ha lecsesz (pedig majdnem minden mondata lecseszés). Mikor Vasárnap azt mondta hogy bárminek elmondhatom és vagánykodhatok a képével, akkor nekem kitisztult a kép hogy ő csak jót akar nekem de én nem vagyok az aki kihasználja a kedvességét és vissza éljek vele. Jogosan szakított velem, mert nem szeretett de amíg a remény apró kis tüze benne lobog mélyen addig én nem fogom feladni. Már azon is gondolkodtam hogy túl jó ő hozzám, de akkor eszembe jutott az a szép február 6. mikor feküdtem mellette és hallgatam őt és minden pillanat vele jó volt, éreztem hogy kicsit szomorú de mind eközben boldog is volt mert nem volt egyedül és remélem tudja hogy amíg én vagyok addig ő sose lesz egyedül és rám mindig lehet számítani. Aki pedig ezt a szöveget nyálnak veszi az nem tudja milyen kedvesnek lenni valakihez aki egy kicsit is törődik a másikkal. Elég egyértelmű fogalmazás volt, de életem legszebb napja február 6. és soem felejtem el mert akkor voltam életemben a legboldogabb. Bárki bármit mondjon az a nap olyan emlék amit bármikor szívesen vissza idézek, mert azzal lehettem akit a legjobban szeretek. Ezt a szót innentől csak ő fogja tőlem hallani és csak is ha beszélek vele, mert nem szabad fecsérelni ugyanis akkor erejét veszti.

"A boldogságot nem lehet kierőszakolni, ki kell érdemelni."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.