19:45 Reggel úgy keltem fel hogy ez egy jó nap lesz, mert örültem. A horoszkópom már úgy kezdte hogy ma ne főnökösködjek, hát hallgattam rá és eléggé lehangoló volt. Nagy nehezen bevergődtem magam a melóhelyre amikor az a hír fogad hogy hétfőn nem kicsit befogja nézni drága kopasz főnökünk és a másik is hogy 8 ember akikből 4 a mi területünkön van, kilépnek!! Komolyan, HD minőségben fogom lekamerázni az arcát mikor ezt közlik vele. Mind1 utána be a kocsiba és irány az egyetlen cím ami nálunk volt. Már úgy kezdődött hogy a tulaj kitiltott a munka területről és nem engedett minket dolgozni. Hát engem nem érdekelt, ha ő nem engedi akkor nem lesz ott telefon és akkor az orvosi rendelőnek se lesz, ennyi. Gondolva arra hogy egy szép nap még akkor is lehet ebből a napból mikor elszállt a fék a kocsinkon. A 2. kerületből egészen a 22. kerületig fék nélkül araszoltunk 40-el. Mikor a raktárban voltunk Győző mondta hogy ott a Dyna amit előzzőleg feltöltöttek homokkal és hogy vigyük ki a Retek utcai épitkezésre majd egyengessük el a felbontott kábeleken. Már ilyenkor a nyelvem hegyén éreztem a hangosan kitörni készülö "rohadnál el Kornél" felkiáltást. Odaértünk épen és egészségesen, bár ahogy a Dyna pattogott a golyóim körmérközést játszottak a benmaradásért. Neki álltam lapátolni a homokot a platóról miközben Pisti egyengette egy hólapáttal (csoró a cég lapátra se futja). Mind eközben a rendőrök mellettünk helyszíneltek mert baleset történt a kanyarban. Le is dobáltam azt a 1,5 köbi homokot aminek következtében kicsit elfáradtam és vízholyag nőt a tenyeremen (a gyűrű és a lapát nem jó combó). Ekkor aztán vége lett a nap ezen szakaszának és jött a következő, Pisti haza ment a Dynával Érdre és mivel vissza kellett vinni a Hál-Épbe ezért az a furfangos ellenséges gondolata támadt hogy majd én vissza vezetem. Hát én vissza is mentem vele, de szegény nem bírta az autó pályát pedig a tökéig letapostam a gázt akkor is épp hogy kitudtam belőle nyomni a 100-at. Vissza érve Győző még megkért hogy parkoljam hátra a kocsit és akkor irány haza. 20 perc várakozás után megjött a 150-es amivel lementem Jókaihoz, de ugye XXII. kerületben itt van a Szellemileg és testileg fogyatékosok iskolája is így mivel az is útba esik pár fel is szállt. Semmi bajom velük még segítettem is párnak (sajnos gyengém a sérült ember) mikor Jókainál leszáltam leszállt egy vak nő is. 2 kis tapló paraszt át akarta verni őt azzal hogy nem a 33-asra hanem a 138-asra rakják fel a nőt. Mikor észre vettem oda mentem és elküldtem a kis barmokat a picsába. A nő megköszönte hogy segítettem és ezzel az izgalmas napom véget is ért. A napom egyettlen és legjobb része hogy segíthettem valakinek aki arra rászorult és nem volt kotelessége megköszönni és ugyanakkor nekem se volt kötelességem segíteni még megtettem és ezért érzem magam jól. Nem vagyok "istenkirály" ahogy egy bizonyos személy szokta mondogatni, sokan nem képesek elhinni hogy szeretek másokon segíteni hát ez van legalább van olyan dolog bennem ami példa értékű és tudom hogy másban nincs.

"Mind annyiunkban ott a lehetőség arra hogy segítsünk a másikon, ami nekünk semmiség másoknak az a valami!!"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.