19:00 A Pénteki nap egészen fárasztó volt, főleg mikor segítettem Timynek költözni és Pisti elhozta bemutatni a kocsit. Nagy gondolkodások és semmit tevések közepette rájöttem hogy van mit tennem csak egyszerűen kedvem nincs hozzá. Pár régi ismerősöm és barátom rámírt msn-en velük beszélgettem amúgy semmit nem csináltam. Mondjuk örülök hogy Timy költözik és jó az új lakás is szóval ott minden happy. Ma meg tiszta idegroncs voltam. Reggel felköszöntöttem bátyámat aki ma lett 27. (HB Gábor) aztán leültem vele kicsit Def Jemezni meg röhögtünk és elvoltunk mint egy normális család. Szüleink nincsenek itthon és szerencsémre csak holnap jönnek. Beterveztem egy takarítást a szobámba és még megpróbálok egy kis rehabot, mert igaz nem írtam le mert úgy se érdekelne senkit, de a jobb lábam Achilles ina megrándult és a bokámat nem tudom mozgatni, legalábbis nem olyan gyorsan. Amint normális lesz egyből megyek ki sétálni, de lehet még ma kimegyek. Időm van és senki se vár hogy panaszkodjon merre vagyok. Igyekszem azért minden dolgomat ellátni bár ma nem tudom milyen célzással kaptam meg ezt a "túl jó ember vagy" kijelentést. Ez valyon azt jeleni hogy hülye vagyok hogy mindenkinek segítek vagy azt hogy van akinek még számítok? Ez depressziósan hangzik, de nem vagyok az, mert nincs rá okom. Bár most igaz nem idetartozik és millió egyen fognak fasznak nevezni, de egy ideig amíg nem állok rendbe vegaleszek, szóval ágyő grill. Úgy döntöttem ideje lesz teljesen kihasználni az erőmet és ahoz edzenem kell, nem keveset. Nem mániákus szinten fogok edzeni, de formában szeretnék lenni. Tudom hogy mindenki leszarja hogy nézek ki, de kell mert egyszerűen senki nem vesz komolyan és lenéz. Hol ott nekem több okom lenne másokat lenézni. Holnap meglátogatom Pumbit is, már kezd hiányozni hogy nincs kivel röhögnöm. Az iskola is nagyon úgy nézki hogy rendeződik. Ha minden jól megy és erőm is lesz még akkor elmegyek Hapkidozni hogy teljesen vissza kerüljek abba az életbe amit elhagytam. Egyenesbe akarok jönni. Mert az a hülye dillemma zavar amit csak én meg valaki más értene meg, de komolyan mikor megkérdezte hogy boldog vagyok-e? akkor nem tudom miért hazudtam!? Bár ismerve magamat tudom csak nem akarom bevallani magamnak, ez van túl teszem a hülyeségemen azt a maradék énem. Végülis a romok alól új élet sarjad.

"Nem az a legbátrabb aki nem fél, hanem aki szembenéz azzal amitől fél és emgtanul vele együtt élni!!"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.