Ezen én nem fogok gondolkozni...
Az meg egy elég tág fogalom, hogy minden rendbejött...aludtam egyet...és folytatom tovább, nem ragadok le az életem egy bizonyos pontján, csinálom tovább és erős maradok, én nem hagyom, hogy függjek egy bizonyos élethelyzettől.

@Ancsyhh: Ne is, tudtam hogy ilyen neked eszedbe se jut. Tegyél úgy ahogy szoktál. Lépj át mindenkin mert te vagy a nagy és erős Anna, bezzeg mikor nem látja más és a gyenge éned előjön vagy mikor mindenki megbánt vagy az elegem van a világból mert nem tisztelik hogy jobb vagyok mint ők érzésed előjön. Akkor mégis miért keresel meg? Úgy érzem magam miattad mint valami kicseszett szerelő. Tönkre baszod magad és próbálok segíteni meg igyekszem segíteni és a végén én járok szarul. Ebben hol az egyenértékűség? Azt hiszed mert nem mondom ki én nem vágyok dolgokra? Csak azért nem léptem soha mert ha engem is elvesztesz ki marad ott? A havonta, netalán hetente feltűnő pasijaid akik utána le is lépnek? Vagy mondjuk a barátaid akikkel úgy bánsz mint velem és néha már nekik is tele van veled az agyuk? Nincs kedvem vitázni, csak elmondom mit gyűlölök benned. Az hogy kinyomtalak, meg azért volt hogy ne kelljen megint azt hallgatnom hogy a te szemedben én vagyok a hülye! Ha felfogtad miről beszélek utána szívesen meghallgatom a véleményed, addig meg nem érdekel semmi ami veled kapcsolatos!!

@Elementalist: Mindenkinek van gyenge oldala csak én nem feltétlen ezzel probálom zsarolni a másikat érzelmileg... Ne hidd, hogy nélküled én nem tudnék létezni, azért hivtalak, hogy megbeszéljük, de ha nem nem...én nem tapadok rád. És a másik, én nem teszem tönkre magam, csak egyszerűen mint minden érző lénynek vannak érzéseim bármennyire is hihetetlen, engem is megértin ha valakim beteg...vagy ha nincs mellettem egy számomra fontos ember. Hogy ki marad itt? Elmehetsz...már nagyon régen erre vágysz. Ha akarnám ezek a pasik itt maradnának, akikről irsz, de én nem vágyom rá...bár azt hittem, hogy ez már feltűnt neked. A barátaimról ha lehet meg ne mondj semmit mert, nincs "tele az agyuk velem" és ők legalább nem mondanak el mindennek, miközben elméletben "szeretnek", hanem bármit is teszek bárhogy is teszem azt mellettem állnak. És ez a végén... kedves volt, hogy "gyűlölöd bennem", én inkább nem irom le mit nem preferálok benned. Azt hiszem kár volt megtudnod mi fáj nekem igazán...talán sokkal jobban szeretek az erős Anna lenni, mint sem hallgatni azt, ahogy ezt mind a fejemhez vágod.

@Ancsyhh: Egyet értek hogy mindenkinek van gyenge oldala, ez egy tény! A másik, hogy te megbeszélni? Nem azért, de amikor megakarok veled valamit beszélni igazából vagy nem figyelsz rá vagy egyszerűen azt mondod nem érdekel. A betegséget megértem, azt hiszed én nem mentem ezen át? Kicsit jóval kevesebbet tudsz rólam. A pasik meg a te dolgod, hogy mit csinálsz vele. Csak gondolkozz azon hogy ha sokat szívatod a néped egyszer fellázadnak ellened. Nem tagadom igen ott vannak a barátaid amikor kell, én is mindig ott voltam amikor kell. Meg minek mondalak el? Csak hogy tudjam mivel vádolsz? Amiket itt írok azok nem vádak, puszta tény megállapítások. Az életemnél is jobban szeretlek és ezt te is jól tudod. Ha ennyire akarod elmondom, miért akadtam ki? 1 éve már egyszerűen változok és teperek, küzdök és mindig azon vagyok hogy számíthass rám és igen azt akarom hogy fontos legyek neked, de te esélyt se adsz arra hogy bizonyítsam jobb lettem. Jött ment pasikkal előbb szóba állsz és lesmárolod őket minthogy észre vedd van aki érted küzd. Ezért mondtam hogy gyűlölöm benned, olyan rideg vagy és mikor elmondtad mi bánt és megbíztál bennem úgy érzetem az vagy akit szerethetek, egy ember. Nem pedig egy agyon sminkelt én vagyok a világ közepe és becsókolhatnak kisasszony. A barátaim és bárki aki rosszat mondott rólad igyekeztelek megvédeni és kiállni érted, mert annak ellenére hogy folyton fájdalmat okozol én még látom benned a jót. Nem gondolkodtál még el azon soha miért vagyok melletted? Persze én is sokszor hibázok, de vannak olyanok amiket ok nélkül vagy feleslegesen hányod a szememre. Persze nem preferálod hogy ilyet írok, de kénytelen vagyok írni ha meg soha se hallgatsz. Nagyon kevés embernek beszélek az érzéseimről, mert rohadtúl bizalmatlan vagyok és olyan dolgok is vannak amit csakis a legbizalmasabbaknak mondom el. Te betartozol ide és az amiket néha mondasz vagy teszel csak abban kezd megerősíteni, hogy egyre kevesebb emberbe bízzak. Remélem egyszer megérted a szándékaimat és nem úgy nézel rám mint egy baromra aki hülyeséget írogat. Rosszul fogod fel, nem akarok elmenni, de ha nem hagysz más lehetőséget és ezt akarod akkor elmegyek. Nem akarom hogy miattam is úgy érezd magad .... vagy hogy azt nézzed mikor kényszer mosolyokba temetem a fájdalmam. Nem akarom hogy fájjon. Jobban értelek és érezlek bárkinél ezen a földön, de nem akarok csak egy barát lenni, nem akarok folyton visszautasítást kapni. Ha ezt érted megértheted mi fáj.

@Elementalist: Ki mondta még a multkor is, hogy leülünk egy kávé mellett és elmondod a gondjaidat? Az ilyenek mellett könnyű elsuhanni és azzal jönni, hogy nem hallgatlak meg. Nem fognak "fellázadni ellenem", mivel ők is olyanok, mint én. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit is csinálunk, nem hazudok nekik, ők sem nekem, tiszta lapokkal játszunk. Meg ezek a bizar ténylmegállapitásaid, amiket irogatsz...nem reálisak, esetlegesen csak a te szemszögedből másokéból nem. És ez a jött-ment pasi dolog...ez egy enyhe túlzás, van akivel három éve ez megy és nem lázdt...' fel ellenem. Elhiszem, hogy rideg vagyok és szeretek ilyen lenni és "agyonsminkelt", ami szerintem csak egy egyszerű igényességet takar, ez is hozzám tartozik és igenis kurva sok ember becsókolhat nekem...-lehet nehezen viseled, de igy van-,...Teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy miylen szándékaid vannak velem, megismertél stb stb...emberileg nem valószinű ennél közelebb már nem kerülhetsz....Az hogy mi fáj neked, megértem bármennyire is rideg vagyok és bármennyire nem látni rajtam semmiféle megértést. Én is átéltem te is tudod, ahogy most te is...már én sem bizom sok emberben.

@Ancsyhh: Tudod mit? Legyen igazad és éld így az életed, de én nem akarok sem egy hülye skalp vagy egy barom maradni aki vágyakozik utánad. Ezt vártad? Hogy mikor fogok elérni oda hogy már inkább képes legyek érzések nélkül élni ahogy te csinálod? Elfojtani és eldobni nem ugyan az, de úgy érzem kénytelen leszek eldobni. Amit mondtál telefonban, lehet neked vicces volt, de én nem tudtam rajta röhögni és nem is karok. Ez volt az a mondat amit vártam és tudtam ha kimondod nem lesz vissza út. Te ár nem vagy az akit ismertem.........