19:21 Ma egészen jó volt a suli nem volt matek tanár (Yeeeee) helyette 2 magyarom volt. Mondjuk most már értem a balladákat is szóval egészen happy vagyok tőle. Viszont egész idő alatt gondolkodtam és a világvége hangulat után jött egy nyilaló érzés és egy kép a fejembe. Miért vagyok loser? Mert folyton csak síránkozok hogy ez meg az nem sikerül, igazából le is szarnám a dolgokat ha nem tudnám hogy igazam van. Egy olyan valaki miatt vagyok folyton padlón aki igazából valljuk be magasról nagy ívben leszarja mások érzéseit, ez egy tény mert nem fogja soha megérteni mi fáj és miért fáj. Tehetném hogy megszegve szavamat itt hagyom a picsába az egész hóbele bancot és lehet ez lenne a legjobb? -Nem a középkorban élünk, már nincsenek lovagok!- Ez az apró mondat lengte be a fejemet, hogy miért is vagyok tisztességes másokkal ha tudom hogy azt amit én tudok sose fogja becsülni? A válasz igen egyszerű, mert vesztes vagyok, van aki ennek születik és van aki ez lesz. Az hogy én melyik vagyok kérdéses, de az biztos hogy soha többé nem leszek az. Persze tök szívesen meghallgatok mindenkit, de előre szólok a mondandódban ne legyenek az alábbi dolgok (ki, kivel, kikkel, mit, hogyan, és mennyire jó volt). Nem érdekel egyik pasid se, sem új sem régi. Nem érdekel kivel milyen jó beszélni, kefélni, csókolózni, szeánszozni, perverzkedni. Az meg végképp nem fog érdekelni hogy most ezzel megbántalak-e vagy sem, mert te is jól tudod hogy ez olyan dolog ami nekem szar. Ami meg mindenkire vonatkozik hogy bocsássa meg a jó isten hogy megértem miről beszélsz (sajnos empatikus vagyok) és netán még segíteni is tudok rajta, de engem egy csaj se kezeljen úgy mint holmi buzit aki tök jó ha éppen lelkiválságban vagyok. Ezúton kérek elnézést azoktól a lányoktól (ha több volt) akiknek esetleg elmondtam mi bánt. Tök jó persze beszélni róla, de add 1 ha a tanácsomat kéred fogadd el vagy bele se kezd, add 2 Nem vagyok lelki szemetes!!! Megértelek hogy jól esik ha van pasi aki megért és mindig kisírhatod magad a vállán, de nem gondoltál még bele hogy olyan vállán sírod ki magad akit soha senki nem szeret csak mert mindenki fél attól hogy ha összejön vele akkor oda egy barátság vagy estleg soha senki nem érti meg? Miért kell nekem mindig megértenem titeket és végig hallgatni ki miatt vagytok éppen padlón vagy éppen mi miatt és mikor próbálok segíteni vagy leszarjátok a fejem vagy pedig elfogadjátok éltek boldogan valaki mással és arra is volt példa hogy egy rohadt köszönömöt se toltál volna ki a szádon. Nem zaklat mert megszoktam, de most szólok, ha valakivel beszélek (msn, telefon, élőben, akármi) abban a pillanatban ha olyat kezd el mondani hogy milyen köcsög vagyok mert ez és hogy segítsek mert az és hogy annyira jó volt azzal és a kedvencem az azért mert te mindig velem vagy dolgok után senki ne lepődjön meg ha tiltok, lerakok, elsétálok és akármi bekövetkezik. Nem kértem részletes információt egy kibaszott orgiádról sem, az meg végképp nem érdekel hogy mennyire jó valaki olyannal lenni aki miatt késöbb az én vállaimat ásztatod el. Nevezz bunkónak vagy fasznak, de igazam van. Szar állandóan sopánkodni, mert ha lenne valakiben is egy köpésnyi emberség rá jönne nem azért teszem amit teszek hogy mégjobban utáljatok, hanem hogy megvédjem magam tőletek. Mert fáj!!

"Nekem azt diktálta a szívem hogy segítsek másoknak még ha szarul is esik néha, neked azt hogy szard le azokat akik segítenek még ha nem is esik jól!!"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.