2010. június 18. Péntek
2010.06.19. 11:06
Hááááát ilyen napot se írtam még le, de kellenek a változatosságok. Reggel úgy indult a napom hogy a társam nem lesz mert Szegedre ment a rokon gyerek ballgására hogy én majd melózom egyedül. Szerencsére Pistivel tudtunk alkudni és együtt mentünk melózni, de mielőtt ki mehettem volna behívtak a fő fő fő főnök irodájába. Ez sose jelet jót hát most se. Csütörtöki nap meg csináltam egy munkát amivel elvoltam maradva és mikor befejeztem lezárattam. Na igen, de az a hülye központos kamuzott és nem zárta le a hibalapot ezért engem vettek elő hogy én vagyok a hibás. Persze vissza nem lehet keresni a beszélgetést, mert hogy nem tudják ki volt az így egyértelműen én vagyok a hibás (szerintük). Azóta minden egyes központos akivel beszélek felírom a számát és a nevét a papírra hogy ilyet többet ne csináljon. Ezzel már el volt rontva a napom, de aztán jött a következő. Az első címre kimentem gyorsan össze fabrikáltam az internetet amit az emberke kért és már tepertem is tovább. A második cím egy jól ismert hely volt mert hát voltam ott párszor. Ott kezdődött minden gond hogy a kapu a kezemben maradt, vicces volt és elkeserítő. Befelé menet a házba bele mart a lábamba a kutya, szóval a napom csak jobb lett. Sajog is nagyon a helye, ha nem farmer lett volna rajtam akkor a vádlimból most egy igen nagy darab hiányozna. Nagy nehezen eljutok oda hogy megcsináljam a dolgokat és hát mit is mondhatnék a drága T-online-ról mint hogy péntek lévén bedöglik a teszt szerver. A mérési azonosító nélkül meg nem hagy hatom ott a címet. Nem eeee?? Úgy ott hagytam mint a sicc, működik és ez a lényeg!!! Aztán mentünk Pisti egyetlen munkáját megcsinálni battára. Hát igen, de az efi még nincs otthon, mikor meg haza ért közölte velünk hogy előtte itt még telefon nem volt ami azt jelenti hogy új beállás. YYYYupppppiiiii, a szakadó esőben kábelt kellett kiépíteni. Aztán jött a remek ötlet amig Pisti az oszlopon van én mennyek kocsival a Neo-hoz hogy ki építsem a vonalat. Persze rittig ilyenkor nagy a forgalom és hát ki vezetett már 46-os acélbetétesbe!? Rátaposok a gázre és egyszerre nyomom vele a féket is, hát nagy öröm volt. Út közben a szunyogok halálra zabáltak, majd siekrült elintéznem a dolgokat. Persze a mobilom is beázott így alig hallottam ha valakivel beszéltem. Vissza érve mentem segíteni és mikor kifelé fúrtam a falat sikeresen megtaláltam egy tv kábelt. Szerencsémre Zoli barátom jött le battára és mondta hogy meg csinálja. Hát nagyon örültem neki. Mikor szedtem össze a hosszabítót le esett a feje aminek nagyon örültem főleg mert reflexből elkaptam. Elég megrázó élmény volt, mindig is tudtam hogy vezető egyéniség vagyok csak nem pont az áramra gondoltam. Meg vártuk drága barátomat aztán mentünk haza. Elég volt ez a nap. Este vártam hogy ki fog még lecseszni, de annyira nem szívattak meg. Benihime panaszkodott hogy unatkozik, hát bocsi de nem tudok segíteni mert nem vagyok egybe. Tündérke végre megnyugodott és minden rendben van. Kicsit el nevetgéltünk meg minden szóval most minden oké, remélem. Este mikor elmentem lefeküdni előtte még küldtem pár filmet, hogy mindenkinek legyen valami jó a mai napban. Nekem azért hogy ne legyen teljes az estém sajna nem tudtam menni a Dürerbe és ez baromira lelohaszott, mert el akartam menni. A nap szerintem elvolt átkozva mikor még éjjfél előtt arra keltem hogy begörcsölt a lábam, hát csak az erőmnek köszönhetem hogy nem üvöltöttem a fájdalomtól. Hát röviden ennyi volt a legszerencsétlenebb napom története. A pozitív dolgokból csak kettő van és hát ennyivel is be kell érjem. Benihime és Tündérke legalább picit felvidítottak.
"A pohár félig üres vagy félig teli? Nem mind1 ha úgyis meg kell innod?"
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.